Látnivalók

Magyarország, Hajdúszoboszló:

Története. 1075-ben említi először írásos emlék. 1594-ben egy tatár betörés véglegesen elpusztította. 1606-ban Bocskai lovashajdúkkal népesítette be. A fegyverforgatásból élő hajdúk részt vettek I. Rákóczi György vallásháborújában, II. Rákóczi György lengyel hadjáratában. A török elleni harcuk miatt 1660-ban Szeidi pasa elpusztította a várost. 1680-ban itt választották Thökölyt fővezérré. Harcoltak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Szatmár alatt ők áldozták a legtöbb vért. A Rákóczi-szabadságharc után a város elszegényedett, és a Habsburg-uralommal veszélybe kerültek a hajdúkiváltságok. Az 1739-ben pestisjárvány után a megfogyatkozott és kimerült lakosság el akarta hagyni a várost, a Hajdúkerület vezetői beszélték rá őket a maradásra. Az első világháborúban 17000 lakosából 1051 esett el a harctereken. Fejlődését az 1925-ben feltárt hőforrásnak köszönhette. Fürdőjét 1946-ban nyilvánították gyógyfürdővé, igen népszerű.
Itt született Gönczy Pál, a magyar pedagógia reformere, Eötvös József miniszteri tanácsosa 1817-ben, Hőgyes Endre, a "Magyar Pasteur", a magyar kísérleti kórtan megalapozója, Kenézy Gyula orvostudós 1860-ban. Itt diákoskodott Szép Ernő (1884-1953) író, Szoboszló népének irodalmi megörökítője.

Református templom és erődfal a XV. századi templom falmaradványaira épült. A XVIII. század elején épített templomot 1820-ban, klasszicista stílusban átalakították. Mellette Somogyi Sándor alkotásai: Gönczy Pál mellszobra és az, Első világháborús emlékmű áll. Mögötte a XVI. századi erődfal és sarokbástya tekinthető meg. A bástyában kiállítás látható.

Római katolikus templom. Barokk stílusban épült 1776-ban, az 1957-ben festett freskói a város és Hortobágy látképét, a gyógyvíz megtalálását ábrázolják.

Bocskai István Múzeum történelemtanáruk vezetésével középiskolás diákok alapították. Néprajzi, helytörténeti, numizmatikai és fürdőtörténeti anyaga van. Udvarán kisparaszti gazdasági felszerelések láthatók.

Gönczy Pál Emlékszoba. Az 1845-ben a zeleméri Karap-birtokon árvanevelő intézetet létesítő híres pedagógus munkásságával ismertet meg.

Fazekas István feketekerámia kiállítása a nádudvari Fazekas-dinasztia egyik tagjának műhelyében vásárolni is lehet.

Gyógyfürdő és strandfürdő 1925-ben Pávai Vajna Ferenc hőgeológus feltáró munkája révén 1091 m mélységből magas kalóriájú földgáz tört fel. Magával hozta a 73 0C-os hévizet, amely konyhasót, jódot, brómot, bitument, rádiumemanációt tartalmaz. A gyógyvíz az idült mozgásszervi betegségek gyógyítására, ivó-, fürdő- és inhalációs kúraként több idült bel-, bőr- és nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására különösen jó hatású. 1927-től a fürdő állandóan fejlődött, bővült. Napjainkban a mintegy 30 hektár területen kiépített fürdőtelepet három kút vize táplálja. A bejárat melletti Termálcsarnokot Baló Vidor több mint 1100 személy befogadására tervezte. A korszerű kezelések révén évente több ezer beteg nyeri vissza itt egészségét. A fürdő fedett és nyitott medencéi 8500 m2 vízfelülettel nyári napokon több száz főt fogadnak. 50 x 21 méteres medencéje nemzetközi úszóversenyek rendezésére is alkalmas. Fedett uszodája rossz időben fogadja az úszni vágyókat. A fürdő területén csónakázó tó is található. A fürdő előtti parkban Horváth János domborműveivel díszített, a település első írásos említésének 900. évfordulójára készült történelmi emlékoszlop áll. A domborművek Bocskai Istvánt és hajdúit ábrázolják.